az én kis világom...

Minek után beközölte velem az én  ex életem szerelme, hogy most aztán majd jól bosszút áll, hogy elvettem tőle a kis libáját, nem egész 4 napot bírt ki a társaságom nélkül.

Folyamatos képzavarban és hazugságai által összekuszált világában tengeti napjait. Aki hazudik, legalább jegyezze már meg, hogy kinek és pontosan mit is hazudott! Ha már egyszer…

Szóval, sikertelenül keresett viberen, msn-en, majd végül felhívott és addig csöngetett, amíg már a randi partnerem jegyezte meg, hogy vegyem már fel a telefont, mert idegesítő, hogy üvölt a táskámból a DM – Wrongja. Felvettem és közöltem Cserkóval, hogy marhára nem jó az időpont és ha egy mód van rá, akkor hétvégén és esténként ne keressen, mert ezek az időpontok a családomé, barátaimé, pasimé, macskámé és ő egyik kategóriába sem tartozik. Párat a cigijébe szippantva nagyot hallgatott a vonal túlsó végén. Szóvá tettem még neki, hogy jééé kifizetted a mobilod, hogy tudtál hívni? Ha már így van pénzed,  akkor megadhatnád a tartozásod, köszi! Persze csak még elfelejtette kikapcsolni a voadfone (de akkor múlt héten miért viberen hívott?) Hazudik vagy sem már leszarom…belefáradtam! Viszont a szuper érzéke, hogy akkor zaklasson a „beszélnünk kell” szövegével,  amikor pasival vagyok nagyon működik. Megbeszéltük, hogy én csak pénzről akarok vele beszélni és majd másnap emberi időben visszahívom. Hazaérve, gépet bekapcsolva láttam, hogy korábban msn-en ilyet írt: „Látom, már sosem vagy itt L „  Viberen pedig: „Itt se?  :/ Beszélnünk kell!”  

Hmm…hova tűnt a nagy haragos,  agyonbaszlak, bosszút állok stílusa?

Másnap próbáltam vele dumálni, persze neki normál időben nem jó. OK, megígérte, hogy bejön a városba valami fontos megbeszélésre és amint végez felhív. Ekkor abban voltam, hogy jó, nem fog visszahívni, jól berúg bárkivel is lesz majd hazasunnyog és kussol a pénzről.

Este 11 körül feldübörög a mobilomból a Wrrooooong, cica ugrik egy nagyot (félig a mobilon aludt). Oh, faszom és felhív. Na, de legalább megtanulta a 2 év alatt, hogy ha egyszer megígér valamit, akkor azt illik betartani. Még ha éjnek idején is. Ezt ő is felhozta, hogy dícsérjem már meg mennyire ügyes és okos! Buksisimi, bazd meg!

Meglepő módon épp a Baross utca sarkáról hívott fel, ahonnan hozzám jön a busz és tett egy megjegyzést ill. kérdést, amiből világosan sejlett, hogy esetleg ő feljönne beszélgetni. Oohh, neeee…Mit képzel? Beengedem a lakásomba, esetleg még meg szex is? Never ever!!!

Végül, hogy ő csak azért hívott, hogy elmondja miből lesz pénze és igyekszik megadni, és utána majd úgy kibaszik velem ahogy én vele. Ajvé, és már megint itt tartunk….:S

Próbáltam neki elmagyarázni, hogy mivel ő hazudott mint a vízfolyás elejétől kezdve és ő használt ki egy lányt és egy nőt egyszerre, hogy őfelségének kurva jó legyen, ezért nincs mit visszaadni nekem. Már az utolsó bőrt is lehúzta rólam. Mit akar még?

Ő keverte a szart elejétől kezdve és most ne rám haragudjon, hogy kibukott a dolog. Hazug ember, sánta kutya…

Valamint, nem én jelöltem be a libát facebookon. Csak már a folyomány ként válaszoltam kis flegma, kioktató levelére. Amit szerencsétlen sosem mert volna olyan hangnemben megírni, ha Cserkó nem azt adja be neki róla, hogy én egy hülye vagyok. Végül is Cserkó idomította szarul, magának köszönheti.

Az anyját is bejelölte a fb-m, mert régebben az én mobilomról hívogatta és írt neki sms-t, amikor az övén egy kurva fillér nem volt és a régi szar telefonja állandóan ki is kapcsolt. Gondoltam elmentem az anyja számát, kellhet Cserkónak még. Sosem használtam és eztán  sem fogom, sőt inkább töröltem is. Tesóját és unokaöccsét tutira nem jelölte be az fb-m, mert rájuk nincs kontaktom. Pedig azt állítja, hogy azokat is. Már megint nekem akar hazudni…vááá. Eléri, hogy rákérdezek náluk és az orra alá dörgölöm az igazságot..

Természetesen csak azt fújja, hogy én  tudtam a kislányról és nem basztam ki (csupán csak 3szor basztam ki és 5ször adtam ultimátumot aztán szerelem ide vagy oda meguntam).

És  a legszebb, hogy már úgyis megmondta volna a libának a tényállást pontosan 2 hónap múlva, és akkor nem így kellett volna megtudnia. De köszöni nekem a szarkeverést, mert hamarabb megszabadult ettől a kolonctól és végre szabad és boldogabb mint valaha. (miét is gyanús nekem ez a nagy boldogság? :P ) Tőlem sem kell tartania többé, hogy megjelenek Maglódon  beszámolni a libának és a becses családjának. (Jah, ezzel a múlt fél évben párszor befenyítettem, mert marhára nem igyekezett rendezni a tartozását, és tudtam, hogy ettől tart. Sosem tettem volna meg, de annyira nem ismer, hogy nem tudta).

Most jön a tuti rész! Libának állítólag elmondta, hogy mi hiányzott a kapcsolatukból és ő ezért keresett mást. Mert, hogy neki a csaj 80%ban megfelelt és a maradék 20%ot próbálta velem pótolni.  Igazi barát és beszélgetőpartner kellett neki, akinek van saját élete is. Valamint, hogy igaz, hogy ő bűnös a kislánnyal szemben, de ha a kiscsaj meg tud változni és vissza akar hozzá jönni, akkor ám legyen. És most a kislány gondolkodóba esett. Velem nem a szuper jó testemért szexelt, hanem mert beszélgetés mellé ez is kellett (miattam). Számára csupán csak egy jó haver voltam. 

HUH, ezt így végighallgatva majdnem lenyeltem keresztbe a mobilomat (pedig nem kis darab). Mekkora arca van már? Mire játssza ezt? Hétszencség, hogy ezt így a libának nem nyögte be, még ennyire sincs gerince. Valamint 80%ban jó volt neki az a csaj??? Nemmáááár!!! Konkrétan ezen a ponton beleröhögtem a telefonba. Ezt mondja annak aki nem ismeri a sztorit, de ne nekem!

Ha 80%ra megfelelt, akkor röpke fél év után miért keresett mást?

-         Valljuk be, nem csevegésre keresett partnert a neten, hanem kósza numerákra. Ergo szar volt a szex a bigével,  pedig akkor még járt ide minden hétvégén. Aztán nem csak nekem ejtett el olyan mondatokat, hogy lenne mit fejlődnie és, hogy nincs fantáziája a dolgokhoz. Velem próbálta ki minden ötletét, élveztük nem kicsit és közben, majd utána is sokszor csillogó szemekkel megjegyezte, hogy egyre inkább rájön, hogy eddigi életében a velem a legjobb a szex.  Ilyen helyzetben már csaknem hazudozott állandóan? Minek tette volna? Sosem igényeltem,  hogy ajnározott. Dicsért ő engem így is eleget ( főztöm, stílusom, megjelenésem, eszem, bőröm, szemem, stb.)

-         Ha annyira jól megbeszélt mindent a kislánnyal (mert ezt állatja), akkor miért az volt az első dolga, mikor felrakta a vonatra, hogy engem felhívjon és elmesélje az aktuális jó és rossz történéseket az életében.

-         Liba mellől miért velem viberezett mindenféle témáról? Hobbik, családi gondok, pénzügyi nehézségek és szex témakörökben? Miért nem vele dumálta meg, ha már úgyis ide ette a fene Borsodból?

-         Sőt, még szinte úgy jött ki, hogy örüljek, hogy szexelt velem és emlékezzek vissza, hogy volt olyan, hogy találkoztunk és nem szexeltünk. Na, igen, amikor menstruáltam (de én még ekkor is kielégítettem őt) vagy amikor haragudtam rá és megvontam tőle a testem vagy amikor mindketten hulla fáradtan és részegen dőltünk el az ágyon, majd reggel lenyomtunk 2 menetet. Tényleg úgy tűnik, hogy sosem kívánt igazán… :P Akkor sem amikor alig várta, hogy hazaérjünk, mert már az utcán, liftben, kapuban majdnem letépte rólam a textilt. Vagy amikor sörözésen egész  este a combom/fenekem/derekam simogatta. Arról nem is beszélve, hogy szexfotókat küldöztünk egymásnak magunkról, amikor a liba ott volt vele a házukban Maglódon.

-         Mindig majd meg ette a fene ha valaki kicsit közelebb állt hozzám vagy flörtölt velem pár percig. A tangóról nem is beszélve. Folyamatosan a bögyében volt, hogy nekem egy csinos, fiatal, magas tangópartnerem lett és heti 2 órát táncolunk. Mindig mondta, hogy biztos buzi vagy satnya szegény, de minimum lúzer. Pedig Peti aztán tényleg egy talpra esett, normális férfi. De ha Cserkónak jól  esett mást hinni róla, ráhagytam. Valamilyen szinten imponált a féltékenysége.

-         A kislány őt elfogadta olyannak amilyen, én meg baszogattam rendszeresen. A liba a mai napig nem tudja ki is valójában Cserkó, annyit látott belőle ami tetszett neki és ezt könnyű volt nyugodt szívvel elfogadni. Mi csak a liba jelenléte miatt veszekedtünk, egyébként soha egy rossz szó/vita nem volt köztünk. Ha valaki,  akkor én ismertem őt és még a lelki bajait is elfogadtam, sőt megértettem.

Sosem becsült meg engem. Csak azt hajtogatja, hogy én őt kiskutyának tartottam szexre és, hogy agresszív vagyok. Vajon miért nem látnak ilyennek a barátaim, akik 16-30 éve ismernek? Fura, mi?  

Na, jó, én itt befejeztem a harcokat, hogy megértessem vele, hogy  ő a hunyó. Sosem lesz mersze szembenézni a tetteivel, hogy a saját önzésével tett tönkre embereket. Kiépített magának egy kis álomvilágot, amiben él és amiben ő a jófiú, aki csak jót akar mindenkinek, aztán szegény szenved amikor nem értik meg a lelkét. Brüühüühüü! Ebben a világban sajnálhatja magát kedvére. Komoly problémái vannak és szakember segítségére szorul. Ezeket mindig el is mondom neki, de ő csak hajtja a kis kitalált, összehazudott dolgait.

Kimondottan örültem, amikor ismét (már a kapcsolatunk elején is) előhozta, hogy a mi történetünk, hogy akár a Harcosok Klubja (Fight Club) film. És tényleg…

Még ismeretségünk első pár hónapjában mondta, hogy: „Kata (Marla), mi  rossz időben és rossz helyen ismertük meg egymást”

És hát igen, ide nagyon passzol Marla mondata (ugyanezt fogalmaztam meg már neki milliószor):

Marla Singer: „Van, amit szeretek benned. Okos vagy, vicces. Csodás az ágyban. De... elviselhetetlen vagy. Komoly érzelmi problémáid vannak. Nagyon komoly problémák, amelyek szakembert igényelnek.”

Közben végre külsőleg összekaptam magam, jobb  az alakom mint valaha, nővéremmel részt vettünk egy csajos, szépség hétvégén. Amint rittyentettek nekem egy modern, feltünő frizurát (mert eddig nem tüntem ám ki a tömegből, áh dehogy) és egy jó sminket. Azóta is igy hordom a fejem, fiatalit rajtam pár évet…oh, yeah! Egészségi állapotom szuper, nem görcsölök, nincs hányinger, női dolgok is rendben, szivem sem kalimpál már össze-vissza.

Kapom a bókokat jobbról-balról mindkét nem képviselőitől. Van két 50 körüli barátosném, és ha tőlük kapok (érett , sokat megélt, okos nőktől) bókot, akkor az 100szorosan jól  esik. Egyikük múltkor megjegyezte, hogy végre visszatért Kata a Diva, aki nem belép egy terembe, hanem megjelenik és minden tekintetet vonz. A másik pedig megjegyezte, hogy ismét vonulok (mert egy igazi nő nem csupán jár, hanem büszkén vonul). És tényleg,  és örülök, hogy itt tartok ennyi kinlódás után. Anyukámnak is feltünt, hogy rendbe jöttem, boldog ettől nagyon, mert szegényt (hogy megkiméljem) a legtöbb történésből kihagytam és aggódott értem.

Pasik ismét forogtam utánam az utcán. Egyik kedves barátom mondta egy esti bulira érkezve, hogy „ééésss végre megérkezett Cyklonunk, és felkavar mindent akár a forgószél!” Mindenki nagyon nevetett, majd ez a srác a fülembe súgta, hogy „örülök, hogy visszatértél közénk, hiányoztál már nagyon!”

Baráti társasággal rendszeresen kitomboltuk magunkat koncerteken, lementünk Balatonra partyzni. Végre itt a nyáááár!

Természetesen Andrásnak is feltüntek a változások (pont neki ne tünt volna fel).  Elkezdett piszkálni. Fejébe vette, hogy tutira új pasim van és azért a változás és nem birt ebbe belenyugodni. Én meg ráhagytam, hogy gondoljon amit akar. Tervezgetett mindenféle közös bizniszt, én meg elhitettem vele, hogy partner vagyok ebben (ez a minimum amit megérdemel, hogy átvágom kicsit).

Annyira elfoglalt saját magam összekaparása, hogy el is felejtettem, hogy anno a kislánynak be akartam számolni mindenről, ezzel téve keresztve ennek a vadbaromnak. Megtaláltam az elkészitett levelet (szotri nagyjából leirva, közös fotóink csatolva, még a szex közben készültekből is pár szaftosabb, had fájjon  neki).Most már nem is érdekelt, hogy átküldtem neki.

Átgondoltam, és mivel szegényke amúgy is lelki beteg, ha megkapná  ezt a kis „szeretcsmagot” tőlem, összeroppanna. Nem kell tudnia minden piszkos részletet, egyszer Cserkó úgyis lebukik vagy a kislány megunja a hülyitést és tovább lép (évek lesznek ezek, mert egyszerü lélek és ez a barom jól hazudik) Mindenképp Cserkó visszakapja majd a sorstól. No, de kaphatná már, mert addig nekem ez az egész fájni fog, amig nem látom őt szenvedni!

 Valamint ha tőlem megkapná ömlesztve az infot és rájönne, hogy míg ő a forgatásokon flangáló statiszta kislányok miatt aggódott, Cserkónak fix barátnője volt, még a végén a Dunának menne bánatában és akkor én lennék a hibás ( a rossz hir hozója), pedig valójában Cserkó itt a hunyó.   Kell nekem ez a cirkusz? Hát nem! Szenvedjenek egymással, ő bajuk, megérdemlik egymást!

Női mivoltomat egy régi barátom rakta rendbe, Feri. Születésünk óta ismerjük egymást, de ő kb. 3 évvel fiatalabb nálam. Évikig (tán 10 év is volt az)semmit sem tudtam róla, majd facebook ismerősök lettünk és akkor pislogtam nagyot, hogy: wow, micsoda férfi lett belőle! Olvasgattam a bejegyzéseit, amikből kitünt, hogy IQ és EQ is nagyon rendben van nála. Néha privát chateltünk kicsit, vagy egymás üzenőfalán rockzene idézetekkel válaszolgattunk egymásnak. Volt köztünk  egy fura, de nagyon kellemes harmónia. Ferivel akkor kezdtünk  el kommunikálni, amikor a legrosszabb Cseresznye korszakomban voltam. Ez sem véletlen. Egy társasággal voltunk partyzni egy késő nyári estén és az autó hátsó ülésén egymásra pillantva vad csókolózásba kezdtünk. Ezek után párszor szexeltünk, mindig nagyon jóóó volt. Ő volt az egyetlen, akivel képes voltam bármilyen közelebbi vagy intim kapcsolatot teremteni Cseresznye mellett ill. után Nem elhanyagolható tényező, hogy Feri csinos, magas és sármos, ráadásul fiatalabb nálam és önbizalom növelően hatott, hogy udvarolt kicsit és kívánt és szeretett. 

 Talán azért ő volt az egyetlen, mert  nagy a lelki harmóniánk vagy mert ő nem szexelt vagy dugott velem,  hanem szerelmeskedett. Érzelmesen, finom, a végén összebújva, beszélgetve. Feri mutatta meg nekem, hogy aki  szeret az igy viselkedik, Cseresznye sosem volt ilyen, fele ennyire sem. Sokat köszönhetek Ferimnek a nagy „megvilágosodásomban”. 

Cserkó nem adta fel! Ismét újabb üzleti tervekkel állt elő és igérgette, hogy ügyfeleket hoz nekem. Már csak legyintettem magamban egyet, de felé azt kommunikáltam, hogy hiszek a bizniszünkben. Vártam, hogy adja már meg a tartozását, mert már rajtam is keresik a pénzt és kezd szorulni a hurok. Állandóan pushingoltam e miatt. Természetesen személyes sértésnek vette. Majd egyszer csak benyögte, hogy miért nem akkor kértem, amikor volt pénze. Érdekes módon akkor akarom rajta behajtani amikor tudom, hogy neki sincs. Oh, édes faszom…sosem volt pénzeeee! Ne most játsza a mártirt, mert megőrülök! Amúgy meg ha volt neki valaha is, akkor miért nem rendezte a dolgokat azonnal! Hisz, ezt igérte…de mondhattam én bármit, csak a magáét hajtotta (tipikus és szokásos tőle).

Különös érzéke volt akkor hisztizni, amikor épp randin voltam, vagy Feri karjaiban, esetleg bulizni a barátaimmal. Lehet, hogy ő is ugyanúgy érzi ezeket a dolgokat mint én  a kislány jövetelét? Simán lehet…

Randizgattam én már egy ideje, se semmi érdemleges kapcsolat nem alakult (sajnos). Senkihez nem tudtam vonzódni igazán és zavart, hogy ő mindig pont randikor irt rám talkon, viberen és ha netán kikapcsoltam a netet a mobilomon, akkor sms-ben vagy felhivott és addig csöngetett amig fel nem vettem. Normális, hogy kérdőre vont, hogy kivel vagyok és merre s miért nem válaszolok neki és hogy képzelem, hogy nem foglalkozom az ő lelki gondjaival. Kedvenc hisztije: „ ezek szerint mi nem is vagyunk  barátok” Komolyan, ezt nekem mondja? Tényleg?

Na, álljon meg a menet! Hogy jön ehhez? Én hányszor akartam vele lenni, vagy csak beszélni vele hétvégente, amikor a libával volt és le se szarta mit érzek épp??? Az úgy rendben van? Nekem kötelességem a rendelkezésére állni amikor őfelsége épp úgy gondolja? Ráadásul mindig pont akkor amikor más férfi van a közelemben. Váááhháááháááá…

Barátnőimmel megbeszéltem a dolgot és arra a megállapitásra jutottunk, hogy megőrült, rögeszméjévé váltam és amúgy is skizofrén…

A kertiöves helyen dolgoztak állandóan, de folyamatosan küldöztük egymásnak a macskák fotóit viberen, megdumáltuk  az aktuális X-akták részt (mert ha nem összebújva néztük éjféltájt, akkor külön, de megdumáltuk az eseményeket) . Éjjel volt időnk egymásra. Nekem már kevésbé volt kedvem hozzá és sokszor csesztem már válaszolgatni.

Olvastam egy jó könyvet egy vidéki nő budapesti társkeresési mizériájáról. Frappánsan és cinikusan irodott. Legjobb barátnőm ajánlotta nekem (ez sem véletlen) és nagyon nekem való könyv, mert valami hasonló irományon dolgozom én is. Azon a napon amikor ezt a könyvet befejeztem megőrült a facebookom. Be akartam jelölni egy szórakozóhely szimpi pultosfiúját, erre elnyomhattam valamit, mert a mobilos facebookom elkezdte bejelölgetni az összes embert, akinek email cime és /vagy mobilszáma valaha is benne volt a mobilomban és ezen adatok valamelyike fellelhető facebookon. Minden netes barom ismerősöm lett (mert visszaigazoltak), akikkel valaha randiztam, valamint ügyfelek, rég törölt (okkal) tagok ismerőseimmé váltak. Nem győztem törölgetni és tiltani őket. Majd gyártottam egy üdvözlő üzenetet, ami jó flegmára sikerült, mert már az 50. embernél  eléggé kiakadtam:

„Szia,

szar az FB, 

boldog-boldogtalant bejelölt  (nem én  voltam).

Ha nem vagyunk ismerősök neked is jobb ha te törölsz engem előbb, ha nem majd töröllek én.

Pá Kata“

Ebbe a jelölgetős körbe sikeresen beleesett Miss Savanyka Liba kisasszony is. Ajvé...

Amint megláttam, hogy visszajelölt, gyorsan körbelestem a profilját. Szinte semmi változás nem volt rajta. Kb. 10-15 percig voltunk ismerősök, majd törölt. Ez az idő pont elég volt arra, hogy ő is körülnézzen az alapadataim, ismerősim között. Fotóimat átnézni lehetetlen feladat, mert őrült mennyiség van fent. Az automatikus üzenetemet személyes üzenetnek vette, mert ennyire egyszerü szegény. Fontoskodva (mert hát ő kurva fontos személy) irt nekem:

Liba:

Szia,hidd el telefonrol nezve meg szarabb:-) Bocs van egy szinten Katalin Nagy nevű volt csop tarsam,es a nevet latva azt hittem ő vagy,kesobb persze a kepet latva rájöttem a tevedesre.

Én:

Szia,ok,Andras orulni fog,hogy meg veletlenul sem lettunk ismerosok ű

Liba:

Ne aggódj, a legelvetemültebb ismerőseiről is sokat mesél:)

Én:

helyes,ugyesen betanitott teged. Sosem volt hulye:) Kivanom,hogy sose kelljen osszetornod az igazsag sulya alatt...

Liba:

Nem vagyok kutya, hogy tanítani kellene. Az, hogy nektek milyen üzleti dolgotok van, ahhoz nekem semmi közöm, majd ti megoldjátok...

Én:

pont ez a "kutya" sztori lenyege
oh,ha csak uzlet lenne...de igazad van,neked ehhez semmi kozod.Abszolut kettonk dolga... Sajnalom,hogy a facebook anomaliaban osszeakadtal velem! Pa

Kioktató stilusával kiverte nálam a biztositékot, ezért válaszolgattam ilyen „kedvesen“

Pont engem oktat ki  ez a liba és pont most? Ennek is van ám érzéke az időzitéshez...

„Hidd el, ne aggódj, elvetemült ismerős“  MI van? Wtf?

Megválaszoltam neki ahogy jónak láttam és azt hiszem ennél lekezelőbb már nem is lehettem volna.

Álmomban nem gondoltam volna, hogy ő ennyiből összerakja a történetet, ill. Annak egy halovány részét is. Hisz be van etetve rendesen, Cserkó istenségnek minden elhisz és amúgy is meg van neki mondva, hogy ne nézegesse a facebookot (Cserkó maga mondta, hogy leszoktatta a kislányt az fb-ről).

Állitólag magától kisakkozta az igazságot és kiverte a cirkuszt Cserkónál, majd tudatta vele, hogy ő többé Maglódra nem jön, vigye le neki Cserkó az itt maradt cuccait azonnal.

Ez 2 ponton bukik: Cserkónak nulla forintja van és mersze is kb. ugyanannyi mint pénze, ergo nem fog ő oda menni.

Most kivár, amig a kislány megnyugszik, biztos vagyok benne, hogy mentegeti magát és próbálja a lányra háritani a dolgokat, ahogy anno rám is. Kislánynál tutira jobban beválik a taktika...

Kb. Annyit gondoltam, hogy kislány úgyis jön hétvégén, max. lesz egy kis durci és kész. 

Amúgy meg pont leszarom ám.

Cserkó kiakadva annyit irt talkon: „ ezt most nagyon  elbasztad“. Na, mondom...akkor már hiszti van. De 2 sorban megnyugtattam, hogy évekig idomitotta a kislányt, most is meg fogja oldani és egy cinikus mosoly jelecske a végére (mert ez jár neki).

A new biznisz, a pénz megadása és a kislány sztori miatt akart velem beszélni péntek du. (2012. aug. 10.) De nem tudott felhivni, mert kb. egy hete kikapcsolták a mobilját (nem fizette) és wifiről mókuskodik a mobilján. Gondoltam OK, felhivom, mert ha viberen hiv nem csörög ki és megint én leszek a rossz, hogy nem veszem fel, amúgy is a pénz dolgot rendeznünk kell!

Hivtak 2 szer, dobtam neki sms-t, másnap ismét, talkról eltünt. Na, mondom, lehet, hogy elment Arnótra? Meglepne...

Vagy nagy depijében épp halálra próbálja inni magát.

Na, felhivtam a legjobb barátot és üyelttársat,  Csabit. Szegényt mindig akkor hivom ha gáz van. Szolni akartam neki, hogy ha ott van a közelében Cserkó, akkor azonnal adja a telefonhoz vagy please szóljon neki, hogy kommunikáljon velem, mert ebből baj lesz. Konkrétan a verőlegények küldését fontolgattam épp.

Csabival való beszélgetés során rájöttünk, hogy Cserkó körbe hazudik mindekinek, még neki is. Szürnyüüü és szánalom az egész!

Meglepődött, hogy mi milyen kapcsolatban vagyunk még mindig, mert felé azt prezentálta Cseresznye, hogy már rég csak üzlet.

Neki sem vette fel Cserkó a telefont, majd viberen viszzairt és jött msn-re beszélgetni. Mai napig nem értem, hogy miért nem hivhattam őt fel akkor...szóban egyszerübb lett volna. Na, mindegy, ebben már értelmet rég nem kellett volna keresnem.

Msn-en beközölte, hogy nagyon elbasztam mindent. Mert, hogy pont péntekre (csütörtök este leveleztünk  a libával) dumálta le a találkát az új, igértes ügyféllel (kamu, ha igy lett volna csüt. Napközben jelentkezett volna)és mérgében végre elárulta, hogy miért akart nekem ügyfelet szerezni.

Én balga, azt hittem, hogy valahol a lelke mélyén tudomásul veszi mit tett velem és ha már máshogy nem tud, akkor legalább üzleti téren megpróbál kompenzálni. De neeem. Ő úgy képzelte el, hogy ha rábólint az ügyfél a szerződésre, akkor ő előleget kér tőlük, amiből megadja nekem a tartozását és másfelé is redez ezt-azt. Majd ha rendelnek tőlünk szolgáltatást, akkor majd megadja az én cégmnek az összeget. Végül  is a saját pénzemből fizetett volna ki és ahogy ismerem később sem tudta volna foltozni az igy keletkezett lyukat.Hála az égnek, hogy semmi közös bizniszbe nem mentem bele!

Még pénteken du. Beleszaladtam egy idősebb cigányasszonyba az utcán,  aki egy pillantás alatt sok mindent elmondott:

Amikor nem akartam neki megállni, utánam kiáltott, hogy:

"Állt meg szépséges lány! "

persze tiltakoztam, hogy jajj neee, én ebben nem hiszek, hagyjon  engem menni  a dolgomra, van nekem elég bajom.

Majd utánam kiáltott, mert nem ért utol, hogy: " Állj meg Katarína!"  Megfagyott bennem még a vér is és megálltam...

A szemembe nézett majdnem lehidaltam...zöld szemei és pupillái akár a macskáé... :S megijedtem

Honnan tudja a hivatalos nevem? Na, meg azok a szemek....vááá

Elkezdte mondani, hogy:

Elnézést, hogy letegezett, én egy kedves nő vagyok, jó lelkű nagy szívvel,  megtört lélekkel, de bennem van a rossz is. Sosem ártanék senkinek, de most mégis bosszút forralok. Pénzügyi gondjaim is vannak épp, de majd megoldódik ne féljek.

2 éve rossz az életem, azóta a pénztelenség és a lelki gyötrelmek.

Minden ujjamra jutna férfi, de nekem nem kellenek. Csak egyet szeretek, aki nem érdemli meg, csak fájdalmat okoz. " NE GONDOLJ TÖBBÉ ANDRÁSRA, FELEJTS EL!!!"

( honnan  tudja, hogy András és, hogy 2 éve ismerem???? ezen a ponton már csak bámultam és zsibbadt a lábam)

És, hogy van egy László nevű férfi, aki bár a szememben kedves, hátba döf és tőle tartani kell, mert épp rosszat akar nekem (ekkor elgondolkodtam, hogy lehet Lacó az unokatesóm az, mert régen is sok konfliktusunk volt, lehet, hogy ismét megőrül. Ikrek jegyű, sosem tudhatom nála.) Erre megszólal a néni, hogy "NEM ROKON" csak ismerős, barát. (Honnan látja a gondolataimat?)

Megkérdeztem tőle, hogy honnan látja...erre a válasza, hogy "jósnő vagyok Csíkszeredáról és a szemedből, mert az a lélek tükre" 

Na, ok, mondom akkor én  megyek.  Köszönöm szépen, viszlát!

Marasztalt és kitépett pár szál hajamat, megköpködte és megáldott. És, 2 napon belül  történik valami, 3 hónapon belül minden jóra fordul, külföldi utazást is látott a közeljövőben. (ez az út simán lehet csak a szakmám miatt is,  vagy hogy hazautazom Anyuhoz külföldre) 

Adtam neki pár forintot (bár nem kérte), alig volt nálam,  tán 300-400ft volt apróban. Eltette, megköszönte.

És mondta, hogy jár majd még erre és majd mondjam el mi történt, mert ő már tudja, de tőlem  akarja hallani...

És lám,  eddig bejött. 2 napon belül nagyot változtak a dolgok.

Végre megláttam Cserkó igazi arcát, ezzel végleg betelt a pohár, még mindig hazudik mint a vizfolyás és hülyének néz.

Ezennel vége! Ez volt az utolsó csepp! Úgy tünik, megunta az univerzum a kinlódásom és igy rendezte el a dolgokat.

Sikerült egy pillanat alatt váltanom. Megkönnyebültem, hogy nem lett biznisz, és kimondottan örülök, hogy gyereket sem szültem tőle.

Nagyon fog hiányozni a jelenléte, a beszélgetéseink, a vele való szex. De már nem bánom. Úgy éreztem, hogy ő volt nekem az igazi, a lelki társ és, hogy soha senkivel nem lesz már ekkora harmónia. Ha ekkora a pár kellemes óra ára és igy tönkre vág,  akkor inkább ne is legyen.

Csomó dologról nem lesz kivel beszélnem, mert csak vele tudtam. De vannak már témák,  amikről a barátaimmal lehet. Mert nekem vannak barátaim, neki nincsenek.

Nem becsülte meg sem a barátságom, sem a gondolkodásom, sem a szerelmem. Sőt, kihasználta és eldobta és magasról leszarva átgyalogolt rajtam...

Jah, és most msn-en megfenyegetett, hogy bosszút áll, mert tutira direkt árultam el a libának a dolgokat és hogy barátból ellenséggé váltam egy pillanat alatt.

Eszem faszom megáll!!!! Még van bőr a képén...

Ha ő nem hitette volna el a libával, hogy  én egy őrült vagyok, aki csak üzletre jó és nem 3 másik néven emlegetett volna otthon előtte ( nem lehetett felfedni, hogy minden szál hoyyám vezet), akkor a kislány sem úgy szól be nekem. Ha valaha lett volna benne egy kis jó érzés, akkor nem hülyitett volna kettőnket egyszerre. De most én lettem számára a publik enemy, csak mert körbeért a hazugsága. Ő generálta a problémát, mindenkinek ő okozta a bajt!

Magamat nagyon sajnáltam, de én elértem a továbblépési szintet. Cserkót nem sajnálom! Egye meg amit főzött! Kislányt sajnálom, mert bár számomra ő egy IQ és EQ gyenge libuska. Nem tehet arról, hogy ilyen. Ő is át lett vágva és kihasynálva, nem kicsit. Hármunk közül ő sérülget leginkább. Valamint anyagilag is ő szivta meg legjobban.

De neki  is jobb, hogy végre kiderült és bár most biztosan szenved, egyszer tán túl lesz rajta.

Sorstársak vagyunk és erősen sérültünk mindketten. Ami látszani fog rajtunk egy életen át.

De nincsenek véletlenek, ebből mindegyikünk sokat tanult vagy tanulni fog.

Azért osztom meg, hogy mások okuljanak a sztoriból.

Van fény az alagút végén, juhheeej! Végre felszabadultam és élek és tovább tudok lépni.Pedig nemrég berendezkedtem pár évnyi keserves túlélésre, majd a tuti halálra.

De most mégis: Carpe Diem for everyone! J

…ééésss amikor már végleg elegem lett, feladtam ill. mai divatos szóval élve elengedtem a dolgokat, céljaimat, vágyaimat egy társra…gondoltam legalább beújitok  egy jó szexpartnert, akivel hasonló a szexuális kultúránk és rendszeresen kényeztetjük majd egymást. Nem kellenek nekem már ezek az érzelmi viharok, hazugságok, problémák. Ha férjhez akarok menni és gyereket szülni ott van a reptéri Adrásom. Akivel imádjuk  egymást, szakmabeli, sok a közös bennünk (hobbik, érdeklődés körök, stb.), csupán egy „apró homokszem” van a gépezetben, hogy ő meleg. De róla irtam már korábban. Biztos pont vagyunk egymásnak az életben, mindig számithatunk egymásra és ez jó. Mi biztosan jó szülők és társak lennénk. Szóval ha majd eljön a mi időnk összedobjuk  amink van és kész J

(Ennek az időszaknak a kezdetén zuhantam össze lelkileg és kezdtem el irni ezt a könyvet. Nagyon tud fájni amikor belátja az ember, hogy fel kell adnia az álmait, mert tönkreteszi magát és semmi értelme hajkurászni az igazit, a szerelmet, a lelki társat és álmodozni a tökéletes családi életről, amibe öröm megöregedni…Van akinek nem ez a sors ebben az életben. Nehéz elfogadni mindezt…)

            De a szexet igényelem, akár a levegőt vagy a vizet, szóval neten kutakodtam tovább. Sok nős pasival irogattam, azokat ki is szórtam, mert problémásak. A legtöbb csak szexet akaró pasi buta volt mint a föld. Örök problémám, hogy csak azzal tudok ágyba bújni, akit férfinak tekintek, amolyan igazi férfinak és észben magam fölöttinek érzem, valamint megvan az a bizonyos kémia. Na, ezen kritériumoknak sokan nem feleltek meg. Már nevetve kattingattam a társkereső oldalon, hogy „jajj, már megint egy tahó. Vajon ezeket valahol direkt tenyésztik?” :P kezdtem irigyelne nő ismerőseimet, akik képesek és elvezik  a szexet csupán egy szép testtel… Vajon én miért nem tudok ilyen lenni? Minden egyszerübb lenne..vááá.

Egyszer csak megláttam egy hosszú hajú, vicces adatlappal rendelkező harmincas fickót. Hmm…a gyengém a humor és a hosszú haj és még a közelben is lakik. Bár különösebben nem akartam tőle semmit, beszóltam a fotóira, amiken virágos baromságok voltak a hajában. Piszkálódtam, mert szeretek J És lám, levében reagálta le. Igy kezdődött Cyklonovics és Angyalpor kapcsolata a páratlanon…

Váltottunk pár levelet majd átnyargaltunk msn-re megkönnyirtve a napi kommunikációt. Sikerült napokat végigbeszélgetnünk mindenféle érdekes témáról Egyből feltünt, hogy egy magamhoz hasonló kicsit fura fazonnal van dolgom, akit a részletek érdekelnek és a világ érdekes de nem hétköznapi dolgai foglalkoztatnak. Feltöltöttek a napi msn-ezéseink, végre ismét mosolyogva keltem föl a géptől és mentem dolgomra. J Kb. egy hét beszélgetés után rátértünk, hogy találkozzunk. Sok szex témánk is volt, már feltérképeztük, hogy müködne ez közöttünk. Megbeszéltük, hogy egyik este feljön hozzám beszélgetni lesz ami lesz alapon. Ha bejövünk  egymásnak, akkor szexelünk egy nagyot, ha nem, akkor alszik a kanapén és másnap elválnak ilyen jellegü útjaink. Nehezen beszéltük le ezt a randit, mert nem szokásom felcipelni idegeneket a lakásomra, nála pedig nem bevett szokás ismeretlen lányokhoz mászkálni az éjszakában. Mindezek mellett még bejátszott az is, hogy alig akarta elhinni, hogy én tényleg kiváncsi vagyok rá élőben és tényleg feljöhet hozzám, stb. Biztonság kedvéért facebookon bejelöltük egymást és 2 közeli ismerősömnek leadtam a drótot Angyalpor (ezek után már csak András/Cseresznye) adataival (facebook adatlap, msn cím, mobilszám), hogy ha bármi történne velem,  akkor vele randiztam aznap este. Fő az óvatosság és a biztonság. Ennyi hülye után már óvatos voltam.

Eljött az este(2010. július vége), megérkezett a vékony, magas, hawaii mintás ingében, nagy mosollyal az arcán. Mindketten eléggé zavarban voltunk, amit a frappáns ajándékával oldott fel. Hozott egy kiló cukrot (mai napig van belőle) és egy 100db-os papirzsebkendő csomagot. Mondván, hogy ezekre mindig szükség lehet egy nő háztartásában. Wow, és milyen igaza van, azóta az első randis ajándék etalonjává vált barátnőim körében ez a kombináció. J

Beszélgettünk, pezsgőztünk gyertyafényben. Nyár volt, rajtam alig miniszoknya és egy blúz. Egyre közelebb húzódtunk  egymáshoz a kanapén, engedélyt kértem a haja piszkálására (mert imádom és ez már fétis szinten van nálam), ő finoman végighúzta a kezét a combomon és innen már minden ment a maga útján. Elsőre egyből megvolt az a bizonyos szexulális harmónia, mindketten nagyon élveztük, majd összebújva aludtunk el. Jól esett, megvolt minden az aktusban ami kell: vadság, intimitás és finom befejezés. Másnap reggel még összegabalyodtunk egyszer és forró csókokkal alig birtunk elválni a kapuban. Majd hetente egy alkalommal jött és eltelt a nyár. Szokásunkká vált, hogy búcsúzáskor 3-4 alkalommal visszajön az ajtóból és szenvedélyesen csókolózunk, ölelkezünk, mintha utoljára látnánk egymást…

Már a 2. találkán elkezdtünk lelkizni, feszegetni egymás lelki életét, múltját és megbeszéltük, hogy bár mindketten szinglik vagyunk, maradjunk ennyiben, kötöttségek nélkül. Végre valakivel tartalmasan, élvezetesen töltjük el az időt, mindketten feltöltődünk a másik által és jó ez igy. Nem kell ezt elrontani semmivel. Szinte minden nap msn-en beszélgettünk 2 randi között. Munkámból kifolyólag egész nap gépnél vagyok és msn-en tartom a kapcsolatot ügyfeleim egy részével is,  szóval szinte fel sem tünt, hogy fél napokat csak vele irogatok. Örültem neki minden szempontból. Ettől függetlenül mindketten jártunk továbbra is a társkereső oldalra „vadászni”. Ritkultak a beszélgetéseink, keveset is volt on-line. Állitólag sok volt a dolga, vidéki forgatásokra járt, stb. Hiányzott, hogy eltünt napokra, de én sem kerestem őt (ezért se! Francos női önérzetem nem engedte). Majd ismét on-line volt, irt és jött. Egymás mellett ébredtünk az én névnapomon és az övén is (Katalin és András). Lényegében éjfél után mi voltunk egymás első köszöntői forró csókokkal és simogatásokkal. Szép pillanatok voltak ezek…Néha furán viselkedett. Miután elélveztem oldalra feküdt és elkezdtek potyogni  a könnyei és azt hajtogatta, hogy ne akarjam, hogy ő is élvezzen, mert ő azért van itt, hogy nekem jó legyen és hogy azt  a figyelmet és törődést amit tőlem kap sosem tudja viszonozni és legalább ennyi legyen. Én meg pislogtam mint hal a szatyorban, hogy „wtf?” Nem értettem miért mondja ezt…hisz nagyon élveztük az együttléteinket.

2010 decemberén hanyagolt, alig jelentkezett, már a forgatásokról sem küldött sms-t mint rég. Nem értettem mi történt. Ha ráirtam msn-en, hogy mi a szitu, akkor elhajtott, alig akart válaszolni. Feszültnek tünt. Egyszer csak elkezdett beszélgetni velem és kiderült, hogy most épp összeomlott körülötte a világ és minden baja van. Befutott hozzám  sok késéssel, eléggé részegen és folytak a könnyei. Ekkor beszélt először az anyjával, apjával való viszonyáról, a nővére házasságáról és gyerekeiről, a pénzügyi gondjairól. Nagyon sajnáltam, hogy most épp rossz a helyzete és próbáltam segiteni neki ahol tudtam. Nehezen bár, de elfogadta. Jól esett, hogy beavatott az életébe, a problémáiba. Számomra ez a bizalom a legfőbb jele, hisz én csak a hozzám  legközelebbi embereknek merem kiadni magam ilyen szinten. Majd ismét eltünt, alig kommunikáltunk. Jött a karácsony, a Szilveszter. Vele szerettem volna tölteni Szilveszter másnapját, és cseszett jelentkezni, sms-re sem válaszolt, Még csak Boldog Új Évet sem kívánt. Teljesen ki voltam akadva. Majd amikor végre ismét megjelent msn-en arra fogta mindezt, hogy nagyon beteg volt és élni sincs kedve és anyagi gondok nyomják  a vállát. Nem hittem én ezt el teljesen, de beletörődtem, nem foglalkoztam a témával többé. Szaporodtak a találkáink. Szinte mindig késett, egy órát, két órát, 3 órát. Volt, hogy sms-ben jelezte, volt, hogy nem. De mivel tudtam, hogy a forgatások utáni stábos bulikon kívül más szórakozás nincs, nem cseszegettem miatta. Egyébként is, tudom  a saját szakmámból, hogy az ilyen szakmai italozások közepette mélyülnek el a kapcsolatok és jól jöhetnek ezek még a jövőben. Persze azért amúgy csajosan mindig durciztam picit, kb. addig amig megérkezett,  levetkőzött és az első csók el nem csattant J

Közben megismertem Zsoltit egy szakmai rendezvényen, akivel szimpatizáltunk és nagyon  rácsodálkozott, hogy én és András, és már nem szomjasan rákérdezett, hogy: „Egy ilyen kaliberü nő mint Te, mi az istenért áll szóba ezzel  a szerencsétlennel?” Ekkor még nem is sejtettem, hogy miért mondja ezt. Nagyon  kedves volt velem, még ingyen haza is taxiztatott és a főnökeinek is bemutatott, hogy egy kedves barátja barátnője vagyok és repülőjegy specialista. Ez kimondottan jól  esett.

Majd egy év eleji turizmus partyn végre megismertem a sokat emlegetett legjobb barátokat. Csabit, Kicsit, Tomi és persze Zsolti is ott volt. Meglepett, hogy a srácok elég jól informáltak rólam, épp, hogy csak a DNS képletemet nem tudják. Addig abban a tévhitben voltam, hogy András engem piszkosul titkol a baráti körében és egyébként is. Sosem akarta, hogy én megjelenjek Maglódon vagy Gyömrőn, mondván, hogy az az ő otthoni közege, nem akar ő kapcsolatot és az már, hogy nézne ki, hogy hazacipel meg minden. Én balga pedig elhittem minden szavát. Bombasztikusat pratyztunk a fiúkkal, még kocsival haza is vittek és másnap már Facebookon ismerősök lettünk. Éjjel hivogatták Andrást, hogy kár, hogy nincs itt és hogy mennyire jó fej vagyok. (András munkára és anyagi gondokra hivatkozva nem jött partyzni) OK, most lehet köpködni és rohadó paradicsommal megdobálni, mert ekkora barmot mint én  a Föld keveset hord a hátán…A sors iróniája, hogy Kicsi már akkor megmondta, hogy András megbizhatatlan ember és ne pazaroljam rá az időmet, mert nem érdemes. Akkor még nem értettem, hogy miért monda…mára már leesett.

András egyre többet jött, egyre többet beszélgettünk. Szinte minden nap. Egész napokat átbeszélgettünk msn-en, ahogy a munkánk engedte. Majd egész éjszakákat is. Egyre több témáról, történésről kiderült, hogy mindkettőnket érdekel. Ugyanazon nevettünk, ugyanazon sirtunk. Élveztük ezt a harmóniát. Lett közös zenénk, az Anima Sound System: tedd a napfényt be a számba cimü száma. Mindkettőnk telefonja erre a dallamra csengett. Elemezgettük a Salad finger beteges mesesorozatát és könnyesre nevettük magunkat Charlie az Unikornis. Igy lett számomra Ő a…

-         férfi, aki végre érti a lelki világomat

-         férfi akit megértek, mert hasonló problémákkal küzd mint én, hasonlóan gondolkodik

-         ember, akivel szinte csak közös témánk és érdeklődési körünk van

-         aki imádja a főztöm, a konyhai újitásaimat és az étel és ital újdonságokat, amiket úgy kell vadászni és akivel egyformán rajongunk az izekért és illatokért és mi értjük, hogy miért fontos, hogy szép legyen az étel a tányérunkon.

-         Akivel rajongunk  az általam késztett sajttálakért, együtt élveztük az izeket (sajt, oliva érdekességek, sörzselé, alma és dió) Szerinte még a rántottám is különleges, amit akár hajnali 2kor, buli után hazaérve is sütök neki, pár formás háromszögre szeletelt piritóssal és oliva bogyókkal. Mert finoman füszerezek, pont olyanra sütöm amilyenre ő is szereti és érezni, hogy benne van a szeretetem. Imádtam neki bármilyen ételt késziteni, mert jó volt látni ahogy élvezi az izeimet és végre valaki dijazta a szakácstudományom.

-         Srác, aki ugyanúgy tud rajongani egy zenekarért és teljes odaadással élvezni a zenét mint én. Ezt az érzést csak az tudja, aki volt már a kedvenc zenekara koncertjén és tudott csak önmaga lenni a tömegben és minden sejtjében átélni A ZENÉT. Sőt, még a zenei izlésünk is hasonló.

-         Férfi, aki végre érzi miről szól valójában a Harcosok Klubja és a Donie Darko. Végre valahára egy értelmes, érző és értő lény!

-         Ember, akinek el mertem mondani, hogy gyerekkorom óta fotózom a halott állatokat és ennek miértjét. Erre kiderült, hogy ő is fotózza őket, csak más indittatásból és még a facebookon is van erről fotóalbuma.  Akik mindkettőnkről tudják ezt csak mosolyognak, hogy „zsák a foltját” J

-         Férfi akivel a legjobb a szex a világon, akivel pont úgy szexelünk és élvezzük a legjobban, ahogy mindketten imádjuk. Meg tudtuk élni azt a gyönyört, ami csak ritkán adatik meg. Együtt ki tudtunk próbálni sok mindent, amit mással, máskor, máshol eddig sosem.

-         A férfi, aki minden alkalommal dicsér: hogy szép a szemem, imádja a kulcscsontom, ami gyönyörü és csak nagyon vékonyka lányokon látott eddig ilyet, de az én testem a legjobb kombináció, mivel rajtam legalább fogni is van mit, szerette a kis, formás melleimet, gyönyörködik a lapockámban, ami szerinte abszolút nőies és még az általa nagynak titulált popsimba is imád beleharapni, a finom, szük puncikámról már nem is beszélve.

-         Férfi, akinek imádtam a csontos kis fenekét, és túrni a dús, hosszú hajában, szenvedélyesen csókolózni miközben mélyen egymás (egyformán) kék szemeibe nézünk és akinek csupán az érintésétől átjár a remegés.

-         Az ember, aki csodálattal nézi a lakásom berendezését, szinvilágát és minden alkalommal agyon dicséri, hogy mennyire harmonikus az egész, még a fiókjaimban és szekrényeimben honoló rendet is imádja.

-         Férfi, aki milliószor mondta már, hogy ennyire nőies barátnője mint én sosem volt és elismeréssel nézi a hosszú, harisnyás lábaimat, nőies öltözékem,  szexi alsónemüimet. Megjegyzi, hogy harmóniában vagyok és ez nagyon jó.

-         férfi, akivel még az ideális esküvőről való elképzelésünk is egyezik

-         a lökött ember, aki már előre eltervezte a számára ideális temetést, akárcsak én. Mindketten részletesen el is meséltük egymásnak. Őt megismerve nyugtáztam, hogy létezik hozzám hasonlóan kattant ember.

-         A srác, akinek megmutatom  a Flightradar 24-et és egyből rákattan, talán jobban is mint én, pedig ekkor én már hónapok óta az eget kémlelem általa. Hosszú éjszakákon és napokon át osztottuk meg egymással az aktuális légi személyszállitás általunk felfedezett érdekességeit. Még az okos telefonunkra is telepitettünk ilyen alkalmazást.

-         Az őrült fiatalember, akivel részegen táncolunk az utcán vagy akár egy bezárásra itélt kocsma közepén.

-         Aki eljár velem havonta Csehszlovák sörözésre, ahol teljesen elengedjük magunkat és megszeretik ők a barátaim. Mióta nem jár hiányolják és keresik rajtam.

-         Aki hanyag eleganciával kézen fogva sétál velem végig a városon a nyári napsütésben, vagy összeölelkezve forró, nyári éjszakákon.

-         Aki szakmabeli ismerőseinek bemutat, mint barátnőjét és büszkén mesél rólam és szakmai sikereimről, na meg nőiességemről (minden karrierizmusom mellett még háziasszonynak sem vagyok utolsó), dicséri csipős humorom. Csillogó szemmel néztem rá, amint másoknak mesélt rólunk és láttam rajta, hogy büszke rám és örül, hogy én vagyok a NŐ az oldalán.

-         A lökött fiú, aki legközelebbi barátait (Csabi, Kicsi) úgy vezeti végig a lakásomon, mintha az övé is lenne és mesél nekik pajzán dolgainkról ezt-azt, hogy mikor, hol szexeltünk óriásiakat (jajj bolond férfiak :P )és elismerően mutatja az engem körülvevő rendet, harmóniát és a festményeimet a falon, amiknek a készitésében és felrakásában ő is részt vett.

-         Aki nem csak úgy néz rám mint nőre, hanem elismer mint embert és a legjobb barátjának tekint. Ebben a legszebb, hogy mindez kölcsönös. Ő volt számomra a FÉRFI, akivel élvezek minden egyes pillanatot, akire felnézek mint emberre, mint férfira és akinek adok a véleményére. Imádom az eszét és a fura lelkét, ő volt számomra „a tökéletes emberi vegyület”.

-         Az ember, aki mindenféle üzleti tervét velem szövögeti, akinek számit a véleményem.

-         Aki miatt életemben először hagyom el a realitás hideg köves talaját. Fontosabb lett számomra az magánéletem mint a munkám. Főleg a vele töltött idő lett fontosabb, amikor tartalmasan töltjük  el az időnket együtt és végre boldog vagyok és érzem rajta, hogy ő is az és ezek az élet ritka szép pillanatai, ami csak keveseknek és ritkán adatik meg. Ha most bárki megkérdezné tőlem, hogy mi volt életem legemlékezetesebb eseménye, akkor egyből rávágnám, hogy egy este történt, hogy ültem szemben az ölében, mutatott egy jó zenét a telefonjában, amit mindketten rég szerettünk már,  egymásra néztünk és puhán de erotikusan, finoman ölelve egymást végigcsókolóztuk azt a számot, majd úgy néztünk  egymásra mintha az életünk  első és utolsó pillanata lett volna.

Teltek a hónapok, jött a tavasz. Napi szinten tudtunk  egymásról. Amint géphez kerültünk egyből  msn-en kommunikáltunk. Bármi érdekeset láttunk, hallottunk napközben átdobtuk egymásnak sms-ben, mms-ben. Hétvégén sosem ért rá,  nagyon ritkán töltöttük együtt pl. a péntek éjszakákat, pedig mennyivel jobb lett volna. Hiszen hétköznap mindig rohannunk kellett dolgozni, ügyintézni. De megértettem én mindent, hogy kevés a pénze, sok a dolga, mert próbál egyről a kettőre jutni. Nagyon szépen alakultunk. Akkor már több mint fél éve ismertük  egymást, amikor elkezdtem pedzegetni neki, hogy mélyithetnénk a dolgokat. Hiszi úgyis napi szinten kommunikálunk, tudunk egymásról szinte mindent, még azt is melyikünk, mikor, hol van épp ha nincs gép előtt, egymással osztjuk meg  a jót a rosszat, mindig jól érezzük magunkat együtt, egymás baráti köre teljesen befogadott minket, többek közt bombasztikus a szexuális életünk is. De ő nem és nem akarta, mert hogy az már kötöttség és felelősség és ő nem ilyen fajta és értsem meg, hogy jobb ez igy. Én naiv szerettem annyira, hogy elhittem mindezt és inkább csak vártam, hogy alakuljanak a dolgaink maguktól. Mindig vártam talpig szexiben, vacsorát és italt készitettem, másnap reggel csomagoltam neki szendvicset, sört és thermo bögrébe kávét, hogy mindene meglegyen miközben dolgozik. Reggelente forró csókokkal és egy laza szeretlek szóval vált el tőlem. Láthatóan jól esett neki a törődés, nekem pedig a szerelme és odafigyelése. Kollégái meg is jegyezték, hogy látszik, hogy új és gondos barátnője van J  Több kollégájának is bemutatott a városban, elmentünk velük iszogatni, partyzni. Más világ az ő munkakörük nagyon, de birtam ezt a szintü lazaságot.  Még a kollégáival közös bizniszbe is be akart szervezni engem. Mindenkinek mesélte a közös kis vicces sztorijainkat (van egy pár).

Az én ismerőseim közül sokan nem akarták elhinni, hogy mi minimum nem élünk együtt, mert hogy sugárzik belőlünk  a szerelem és a harmónia…

            Majd egy tavaszi  estén miskolci haverokkal partyztam a törzshelyükön. Egyik közülük folyamatos udvarlásban volt, de áh jobb volt ez igy, hogy csak haverkodtunk. Kár lett volna elcseszni bármivel is. Na, az egyik srác Robi (nevezzük igy) mutogatott a laptopján  egy arnóti kislányt, hogy mostanság ezt dugja néha, de nem nagy szám. Meg amúgy is lány a kislány valami pasihoz Budapestre. Megláttam a kislány savanyú arcocskáját Facebookon és lefagytam. Egyből leesett a tantusz, hogy ez a lány van Kicsi fotóin az én Cseresznyém mellett. Rendszeresen bulik alkalmával előkerült a kislány a fotókon, persze szigorúan ügyelve arra, hogy ne legyen szembetünő, hogy együtt vannak. Talán csak egy 2010-es lecsófesztes képen látszik, ahogy Cserkó fogja a lányka vállát. Anno rá is kérdeztem, hogy ki  ez a csaj? Akkor annyit mondott, hogy lényegtelen,  régi dolog, meg hogy nézzem meg mennyire részeg azon  a képen, nem komoly, hogy tapogatja a lány karját. Akkor nyugtáztam annyival a dolgokat, hogy tutira gyömrői a kislány és néha dugja és azért van ott a partyképeken. De most, hogy Robi benyögte, hogy Arnóti, ami nem itt van a sarkon és, hogy rendszeresen jár az úgymond pasijához ide. Összeállt a kép. Nem akartam szólni a miskolci fiúknak, csak ittam a bechert és a sört gyors egymásutánban. Nem akartam elhinni, hogy az én Cseresznyémhez jár egy csaj és tutira ezért nem jelenhetek én meg a környéken sem és inkább ő jár be hozzám  a városba. Talán minden hazugság volt amit mondott nekem,  amit együtt csináltunk. Hasogatott a fájdalom, de nem szóltam semmit, majd zokogva berohantam a kiskocsma  wc-jébe. A srácok meg utánam és nem értették mi  a bajom, mi történt velem. Szipogó zokogás közben nagyjából elmondtam nekik a történetet, felszivták  magukat nem kicsit és kitalálták, hogy úgyis tudják, hogy itt a lány, gyerünk le Gyömrőre vagy Maglódra taxival és vonuljunk be Robival és csináljuk meg  a cirkuszt, leégetve ée lealázva Cserkót és Savanykát is egyszerre mindenki előtt és mennyire kemények leszünk, stb. stb.

Elég dolgom volt visszafogni őket, hogy neeeeee!!! Nem akartam cirkuszt és valahol a lelkem mélyén biztam benne, hogy talán nem is igaz az egész és félreértem. Fiúkat csitittottam, hajnalban mindenki szépen hazament. Napokig forraltam magamban a dolgokat, nem szóltam semmit Cseresznyének, nem vontam kérdőre. Itt-ott csipkelődő beszólásokat épitettem beszélgetéseinkbe és faggattam, hogy vajon miért nem akar velem normális kapcsolatot, pl.: miért nem költözünk össze vagy miért nem mehetek le Gyömrőre bulizni? Vártam, hátha elmondja magától mi  az igazság. De nem…hogy is gondolhattam, hogy magától felvállalja…!

Nem birtam tovább!  Egy  hangulatos, gyertyafényes estén sok kanyarral inditva eljuttattam a beszélgetésünket egy pontra, ahol megjegyeztem: „hogy tudom ám kit dugsz, aki miatt  sosincs szabad hétvégéd.”  Meghökkent, majd elmosolyodott, hogy ugyan már, miféle baromság ez ám és mosolygott egyet, majd amikor benyögtem Savanyka nevét (Katalin, mint én...) elkerekedett a szeme és elfehéredett. Tudakolta, hogy mit tudok, mennyit tudok, stb. Egyre gyakrabban és nagyobbakat kortyolt a pezsgőjébe és kiment a teraszra cigizni (társaságomban nem szokott, mert tiszteletben tartotta, hogy én nem dohányzom). Szomorú lett, sirt, hallgatott, magyarázkodott, én sirtam és próbáltam kiszedni belőle a miértjeimre a választ. De nem sok sikerrel jártam. Sokat ittunk kinunkban és sirtunk  együtt, majd szexeltünk egy nagyot és összebújva elaludtunk. Sokáig nem beszéltünk az esetről. Nem akartuk  elveszteni egymást, akkor már túl fontosak voltunk  egymás számára. Megegyeztünk, hogy ha normálisan viselkedik (nem hisztizik msn-en, azon hogy látni akarok és tudni szeretném mikor ér rám)  és gyakrabban jön hozzám hétköznap, akkor nem érdekel, hogy pár hetente hétvégén itt a kislány. Elvoltunk  egy darabig igy, de természetesen egy idő után mintha kiszállt volna a fejéből az egyezségünk. Most már tudom, hogy azon az ominózus estén kellett volna kidobnom és elutasitani mindenféle közeledését!!! De én balga magányos lélek, szerelmes voltam.

Minden müködött ahogy rég, jött hozzám, mentünk a városba haverokkal, jól éeztük magunkat, stb. Csak sajnos ritkán sikerült ezt igy összehoznunk, mert ugye a hétvégék nem voltak szabadok a kislány jövetele miatt. Bár, amig nem ért be a Miskolci gyors, addig Cserkó velem irogatott msn-en, majd amint felrakta őt a hazafele induló vonatra vasárnap, rohant haza és már velem beszélte meg az aktuális dolgait és érdeklődött, hogy mi  van velem,  hogy telt a hétvégém,  stb. Szerencsére sok programom van, mozgalmasan töltöttem az időt az én drágám nélkül is, csak épp hiányzott kegyetlenül J

Szóval foglalkozott velem sokat, egyébként is napi szinten kommunikáltunk,  sőt egész napokat és éjszakákat. Amikor nem voltunk  együtt fizikálisan, akkor on-line foglalkoztunk egymással. Egyre inkább dühitett a kislány léte és cseszegettem Cserkót, hogy miért nem küldi haza a fenébe, amikor nekünk együtt jó és jobb is lehetne ha több időnk lenne egymásra. Miért nem tudunk  elmenni végre egy közös hétvégi nyaralásra, miért nem jön le velem Sófokra a haverjaimhoz , akikhez rendszeresen járok. Mire jó ez az egész igy? Mindig olyan válaszokat kaptam, hogy nincs pénze nyaralgatni, utazgatni, otthon csinálják az udvarukban a kertikő bizniszt a srácokkal, hétvégente van rá idejük. A kislányt pedig nem dobja ki, mert nem szabhatom meg neki, hogy kivel barátkozzon.

Hmm…barátkozzon??? Igen, úgy barátkozik, hogy a családja ismeri mint a hivatalos barátnőjét? Nálam picit más a barátság fogalma. Sokszor elmondta, hogy ha végleg választania kéne, akkor csakis engem választana, én vagyok a nő az életében, akit ha házasodni szeretne, akkor elvenne (de nem akar nősülni), a kislányt még véletlenül sem. De amikor válaszút elé próbáltam állitani akkor kitért inkább, de sosem választott. Nem értettem…komolyan nem. Maró fájdalom ette a lelkem hétvégénte, amikor tudtam, hogy itt a kislány, és féltékenység öntött el, hogy most őt öleli, vele alszik, stb. Kezdtem beleőrülni az egészbe. Volt ebből  egy durván összeveszős éjszakánk, amikor egy percet sem aludtunk, másnap végigbőgtem a napot és dolgozni sem birtam. Azt hittem belehalok a helyzetbe vagy ha mégsem akkor megőrülök és gumiszobába töltöm hátralévő napjaim…

            Voltak srácokkal a hungaroringen egy autóversenyen, minden évben többnapos program ez, természetesen az fb-n a fotókon megint  ott vigyorgott savanyúan a kislány. Persze csak diszkréten egy sarokból les be másik csaj mellől mindig, nehogy látszódjon, hogy Cserkóval együtt vannak. Erről a buliról egyik hajnalban felhivott Cseresznye és részegen hajnali 3 körül megkért, hogy beszéljek valami szlovákokkal, akik nem akarnak elmenni a hálókocsijuktól és ott cirkuszolnak és nem beszélnek semmilyen más nyelven, csak szlovákul és ugye én beszélem a nyelvet. Gyönyörü, hogy pont engem hiv fel, hogy ott az  egész társaság és mellette a kislány és aludni szeretnének és én intézzem el. Hogy volt bőr a pofáján!!! Én pedig próbáltam elintézni a szlovákokkal telefonban a dolgot, de matt részegek voltak, nem sokra jutottam velük. Majd elmentek szintén  ezzel a brigáddal Balatonra egy hétre, ahova persze megint a kislányt vitte,  aki 4 napot töltött ott. Nem ám engem, pedig mindenki tudott rólam (Csabi „okos barátnőjén Eperkén kívül). Rosszul esett ez is, bár sms-ezett velem onnan is,  de hát akkor sem engem vitt (mondjuk nem is mentem volna, utálom az autóversenyeket). Arról a hétvégéről a srácok gépeiben/mobiljaiban láttam az összes fotót egy másik buliban ücsörgve pár héttel később. Jópofa baromkodások mentek ott és a srácok többször is mondták, hogy kár, hogy nem én mentem, jól éreztem volna magam és biztosan emeltem volna a buli fényét a szövegemmel, viselkedésemmel. Savanyka meg csak vihog, iszik és cigizik a sarokban. Nem valami aktiv leányzó. Az összes akkori fotón csodálkoztam rá, hogy Cserkóról és Savanykáról nincsenek nem publikált közös szerelmes képek sem. Ölelkezős, smárolós, táncolós, egymást kezét fogós fényképek, mint rólunk. OK, mindig egymás mellett ülnek vagy állnak, max. Cserkó ráteszi a kezét a vállára vagy a csipőjére. Mondjuk amikor mi együtt vagyunk nem is lehetne rólunk különállós, alig egymáshoz érős képet csinálni. Olyan szinten egymásra vagyunk cuppanva mint 2 csiga a lakópark falán csüngve nyári nászában (egy ilyen csigapárról csinált is fotót amikor egyik este jött hozzám, amin mindenki szörnyülködött. Mert ugye publikálta a csigafotót facebookon. De nekünk tetszik az a fotó, mert a maga nemében érdekes és szép).

OK, mindenki más habitusú, de ez azért akkor is fura, hogy ennyire nincs kontaktus köztük. A testbeszéd sokat elmond két ember kapcsolatáról.  Tomi mobiljáról meglestem Savanyka facebook profilját. Ott virit, hogy kapcsolatban van (Cseresznyének persze az egyedülálló virit, és a kislánynak ez sem tünik  fel vagy nem mer szólni érte) és közös fotók száma nulla. Csak azok vannak fent, ami Cserkó haverjai bejelölték őt és még azok is rejtett verzióban csak a gyömrői csapat számára láthatóak. Very nice! A kislány vajon miért titkolja a kapcsolatukat? Volt már olyan is, hogy bejelölték fotón és ő vagy Cserkó törölte a bejelölést, vagy hozzászólt egy fotóhoz és fél órán belül törölve volt. Valamiért mindkét oldalról titkolák a dolgokat. Hmm…gyanús. De leszarom! 

     Össze kéne szednem magam, de nem kicsit, hogy csak túléljek, hanem nagyon. Rendesen, hogy emberszabású legyek ismét. Voltam valaha normális? Áh, hülye kérdés…sosem!

      Elkezdtem már foglalkozni magammal: új frizura, új ruhák, fogyókúra, ill. előbb tisztitókúra a női magazinok ajánlásával, vitaminbomba bevitel minden formában, rendszeres edzés. Alakulok…

      Már legalább a külsőmre kezdek kiválni a emo-vámpir-gót társadalomból. Lelkileg még mindig közöttük járok, kicsit emósan világfájdalmasan és bennem ég a vérszivás bosszúja. Külsőm  pedig egy jóllakott angyalkáé. Szuper! Skorpió mivoltomhoz hüen leplezem a valódi énem, kezdem kevésbé szarul érezni magam. Szeretek titokzatos lenni…J

     Jön a nyár, kezdődnek a szabadtér koncertek, bulik, szülinapok, balatoni hétvégék haverokkal, juhhujj. Megszületett az egyetlen első unokatestvérem kisfia, nagyon komoly, boldog és büszke apa vált az addig őrült srácból. 32 éves korára éppen ráfért már ez a magatartás. Ezekért megérte túlélni a tavaly októbert. Látni, ahogy mások mosolyognak és különböző oknál  fogva boldogok. Szerencsémre a barátaim nem tágitanak mellőlem és nem unták meg a siránkozó fejem és az engem körülvevő jégcsap hangulatot. Elráncigálnak mindenfele, érdeklődnek hogylétem felől. Már nem idegesitenek, kezdek örülni a törődésnek.

      Elkezdtem festeni, kézmüveskedni. Elkészült életem legnagyobb festménye, 5 vásznon át ivelő örvény, amibe belfestettem a lelkem minden bánatát, kinlódását és szineiben abszolút passzol  a kis lakásom vidám sárgás-bordós dizájnjához. Erre mondják, hogy 2 legyet egy csapásra.

      Éjszakánként még mindig mardos a magány és szorongok, csak Cseresznyére gondolok, az ő gondolatával kelek-fekszem. Közben ő már rég abban  a tévhitben él, hogy mi tök jó barátok vagyunk, életre szóló, igaz, őszinte kapcsolat a miénk, amiben továbbra is úgy játszhatja a kegyetlen játékaik velem, ahogy eddig, bennem pedig megszületett a tökéletes bosszú haditerve, ami éltet. Még a festményemet is segitett felszögelni a falra és sejtelme sincs, hogy a legnagyobb sötét folt az alján őt jelképezi…Nem is kell tudatositania, majd megérzi ha itt lesz az ideje.

Munkával teli hétköznapjaim egyikén megnéztem az ún. szemetes postaládám. Ide jönnek a  hirlevelek, reklámok, nyereményjátékokra való felhivások mindenféle oldalakról. Természetesen főleg ezoterikus és receptes oldalak ezek. Ha csak fele annyit főznék, amennyi recept a postaládámban van..huh…Mióta nincs kivel megosztanom amit főzök, ill. nincs olyan aki hasonlóan értékeli mint én, azóta nem birom magam rávenni a főzésre, izek próbálgatására. Max. kávé, piritós és rántotta. De igy legalább mosogatnivaló sincs :P

Át is siklottam a hirlevelek fölött, elolvastam a napi mantrámat (mert személyre szólót kapok ám és van, hogy tényleg jobb tőle a hangulatom) és meglestem mit üzen nekem a hétre Uriel Arkangyal, hátha hasznos. Lényegében csak annyit irt, hogy legyek türelmes és bizakodó és bizzak a szeretetében. Hát, jó…ám legyen!

Majd jött egy levél értesitő egy nemzetközi társkereső portálról. Összes emlékem az oldallal kapcsolatban, hogy egyik kolléganőm férjét megtaláltam ott, mint alkalmi kapcsolatot kereső egyedülálló férfit, szóltam kolléganőmnek (jót akarva, hogy lássa már meg, hogy csak őt nem dugja meg a férje, a város többi nőjét bármikor, bármennyiszer, valamint, hogy ne legyen lelkiismeret furdalása a saját kis félrekacsingatása miatt). Természetesen hiába látta a tényeket, férjecskéje benyögte, hogy ő azt hitte, hogy ez csak olyan közösségi portál mint a facebook (facebookon és más közösségi oldalon bezzeg nem regisztrált tag, honnan tudná milyenek ezek). Röhögtem magamban nagyokat, hogy a kolléganőm ennyire stuczba ment át, férjecskéje meg nagyobb geci mint gondoltam. Innentől kezdve az ő bajuk, én segiteni akartam,  de akin nem lehet, azon nem lehet és kész. Tán sosem kaptam igazi levelet ezen a (nem közösségi) portálon. Az értesitőben szerepel, hogy levelem jött, a feladó neve és a profilképe. Na, akkor kattintok és meglesem vajon ki ez a fekete hajú Don Juan.

Persze be kéne lépni az oldalra felhasználónévvel és jelszóval,  amiket már rég nem tudok. Emailcim alapján lekérem. Kb. 2 nap múlva jött a válaszlevél az oldaltól. Nem érdekelt annyira sem a srác, sem a levele, hogy epekedjek a jelszó után, ezért csak 1 hét múlva vettem észre, hogy jééé van jelszavam és jééé, tényleg volt itt egy fekete Juanito. Belépek, üzenet megnyit, kedveskedő hangvétel, elcsépelt udvarlós szöveg (mit keres itt egy ilyen szép és okos nő). Megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy honnan tudhatja, hogy okos vagyok? Mert az vagyok, ez tény :P Gyorsan rápillantottam az adatlapomra és basszus, ezt a filozofikus korszakomban szerkesztettem, sejtelmes fotóim vannak és tele van tüzdelve a bemutatkozásom nagy filozófusok hires téziseivel. Ajvé…de akkor a srác sem lehet hülye, ha vágja honnan a szövegem. Felkeltette az érdeklődésem. Olvastam tovább a hosszú levelét. A végére kiderült, hogy mi ismerjük egymást a múltból. Egyik szakmai úton megismert (egyből sikeresen megutált) kolléganőm expasija. Egy másik kedves kolléganőmnek viszont jó bartánője volt ez a nálam nem épp toplistás Barbi lány. Nem is értem, hogy kedvelheti egymást két ennyire különböző személyiség…

      Voltunk együtt kávézgatni (szakmai út utáni after party) együtt páran és ott volt Barbi is,  akinek muszáj volt elhoznia az aktuális trendy pasiját, Istit. Ilyen partykra soha senki nem hoz partnert, ez amolyan iratlan szabály. Minek jönne oda valaki, akinek fogalma sincs a mi szakmánkról és minek hallgatná a vicces történetecskéinket a közös útjainkról, agytágitós tréningjeinkről? De Barbinak villognia kellett a pasijával (többek közt ezért a rongyrázós, felvágós magatartásáért nem csiptem). Barbi, külsőlegés viselkedésre huszadrangú fruska volt, szakmailag sem egy nagy szám. Kerek feneke és törékeny, alig felöltöztetett teste vonzotta a férfiakat, na meg szinte bárkinek széttette a lábait. Isti akkor focista volt, jól ment neki, drága óra, márkás ruhák, még márkásabb napszemüveg a hajában ééésss nyalta Barbi seggét. A csaj úgy viselkedett mint egy királylány,  akinek Isti nevü szolgája lesi minden kivánságát. Egész délután úton volt a srác a pult, az autó (mert mindig kellett kardigán, másik cipő vagy épp smink cucc Barbinak) és az asztalunk között. Elképedve néztem, hogy ilyen van. Többiek úgy tettek mintha ez a világ legnormálisabb dolga lenne. Majd lányosan párban elmentünk pisilni és Kitti kolléganőmmel kitört belőlünk a röhögés, amint becsuktuk magunk után az ajtót, hogy micsoda burleskben ülünk a kávézó közepén. Pár hét múlva a pálinka fesztiválon illuminált állapotban láttuk őket az egyik standnál,  de nem mertünk odacsattogni, nehogy véletlenül a nagy lazaságban beszóljunk nekik  Később annyit hallottunk a királylányról és szolgájáról, hogy egy luxusnyaralás során ki lett téve Barbika huszadrangú szüre.  Valahol sajnáltam a fickót és elitéltem a csajt. Buta voltam! Kellett ez nekik, aki ilyen megenged az megérdemli! Ezt most mindkét oldalra értem…

Na, Isti talált meg engem ezen a társkereső oldalon. Pár levélváltásnyit dumáltunk, normálisnak és kedvesnek tünt. Elsőre azt hittem, hogy ő is a pszichológust látja bennem, de aztán áttértünk gmail chatre és ott már megbátorodott. Randira hivott, kétértelmü megjegyzéseket tett, udvarolt,stb. Nem volt tolakodó, inkább csak jópofa. Elmesélte, hogy Barbi kihasználta őt anyagilag, meg, hogy vele minden nő igy bánik és nem érti miért van ez. Miért nem szeretik őt saját magáért. Majd elkezdett villogni, hogy vidéken, nem messze a citytől egyedül, önerőből épitkezik, már áll a ház, csak be kell rendezni. Megbecsülendő dolog, gondoltam én. Valamint egy lovas kocsi méretü Audival hasit az utakon. Focit már rég abbahagyta és vállalkozik. Ezen a ponton éreztem, hogy valami nem kerek. Nem tudtam  eldönteni, hogy a focistás sztereotipiám zavar be, vagy a nagy autó- kis farok szindróma üvölti bennem, hogy „ÁLLJ!” Hessegettem a csúnya, rossz, női megérzéseimet. Minden reggel,  amint okos telefonról beléptem chatre már irt is jó reggelt kivánva, elhalmozott fotókkal a házról, autóról, kutyáiról, macskájáról, családi gulyásozásról. Őszintének és odaadónak tünt, aki tényleg szeretetre, kapcsolatra vágyik. Mégis ott motoszkált bennem valami megmagyarázhatatlan ellenérzés. Megbeszéltem ezt a legjobb barátnőmmel, Andrással is, aki szóban felpofozott, hogy örüljek már, hogy nekem  is lehet egyszer szerencsém pasi téren ebben a rohadt életben! Ok, megnyugodtam.

Isti naponta felhivott, minden dolgom iránt érdeklődött, este is elérhető volt és hétvégén is chateltünk. Ezzel kizártam, hogy más nője is lenne, vagy netán felesége, élettársa.

Eljött az első randink ideje. Aznap gondolkodtam el, hogy tán alacsonyabb nálam a fickó, nem emlékeztem rá 100%osan a kávéházi szolga időszakából. Nehéz volt randi helyet találni, mert ő állitólag nem ismerte a városi helyeket, utálja a city éjszakai életét és különben is a belvárosban parkolni halálosan veszélyes, mert netán meghúzzák a gyönyörü Audiját. Először azt hittem viccel, de neeem. Komolyan gondolta az autós dolgot. Na, mindegy, ha csak ennyi baj van vele, akkor megtartom. Végül egy pláza kávézójában találkoztunk, elbújtunk  egy hangulat világitással bélelt sarokban és beszélgettünk facet to face.  Kellemes fél órát töltöttünk el igy, néha megsimogatta a kezem, végig vágyakozóan nézett rám. Kémiailag engem nem inditott be annyira, de élveztem, hogy ennyire rám van indulva, udvarol. Jól esett a közelsége. Majd elvitt egy szobrocskákkal teli parkba, Holdfényben sétáltunk kézen fogva, majd hazahozott és még nagyon sokáig smároltunk az autóban a ház előtt. Mint a tinik. De nem bántam, jól  esett. Cseresznye óta ő volt az első új udvarlóm, akihez bármilyen szinten vonzódtam. Búcsúzáskor tünt fel, hogy tényleg egy picivel alacsonyabb nálam a fickó. Amig beértem az ajtóba addig állt az autója mellett és bámult és mosolygott. Alig, hogy hazaért sms-t dobott, hogy tudassa nagyon jól érezte magát és reméli nemsokára ismét láthat. Na, mondom…Andrásnak igaza lesz. Nekem is lehet szerencsém (végre)! Minden reggel, amint felkeltem és bekapcsoltam a mobilomon a netet ő már irt is, mert korábban kezdett dolgozni mint én. Mindig kedves volt, jó fej, humoros. Valamiért mégis el-elfogott egy rossz érzés vele kapcsolatban. Mondtam  is neki, hogy van egy rossz érzésem és kérem mondja el ha van másik csaja otthon vagy felesége vagy ha csak egyet dugni akar. Játszunk tiszta lapokkal. Ezekre mindkét alkalommal, amikor felhoztam annyit válaszolt, hogy rosszul  esik neki, hogy én igy érzek és, hogy nyugodjak meg tisztességesek a szándékai. Hát jó, próbáltam megnyugodni, de nem ment. Majd jött a köv.  randi időpontja, kb. 1 hét telt el az első találkozásunk óta. Érdeklődtem a programterv iránt, mert nem mindegy, hogy mit veszek fel, stb. Mégis csak nőből vagyok! Erre benyögi, hogy találkozzunk nálam otthon kettesben, szivesen megmaszirozna, mert amint már emlitette ért hozzá. Először azt hittem, hogy csak humorizál. De neeem! Na, mondom…fasza, csak dugni akar…áááá. Jól le is teremtettem, hogy mit képzel magáról, pofátlan, stb. Erre eljátszotta a sértődöttet, hogy én nem akarok kettesben lenni vele, akkor miért hülyitettem eddig,  stb. Én hülyitettem? Egyszer randiztunk és minden OK volt eddig, de uram bocsá második randi ne az én lakásomon legyen kettesben. Nem vagyok én ilyen könnyü préda. Megbánást   szinlelt. Majd dumáltunk róla, hogy mi mást csinálhatnánk, hova mehetnénk, hogy csak kettesben lehessünk de mégsem nála (szüleivel él, mert épp épül a háza) vagy nálam, hanem neutrális helyen.

Először tünt el gmail chatről köszönés nélkül, ez már több mint gyanús volt nekem. Nem hivott, nem irt, hogy akkor mi lesz velünk aznap este. Gondoltam felhivom, lehet, hogy túl kemény voltam vele chaten. Gyenge lelkü fajták ezek :P

Egyből felkapta a telefont, és közölte, hogy mivel én besértődtem azon, hogy ő kettesben akart lenni velem és veszekedtünk, ezért inkább igent mondott a haverjainak, akikkel ma este meccset fognak nézni a sarkon kiskocsmában.

Na, nekem sem kellett több. Kiakadtam teljesen! Ha nem dobom szét a lábam az Audija láttán, akkor inkább meccset néz a haverokkal? És még eljátsza a megbántottat is, hogy hisz én nem akarok vele kettesben lenni. Hülyének néz engem vagy csupán csak egy egyszerü gondolkodású focistával van dolgom?

Azt hiszem mindkettőben van igazság. Elküldtem a halálfaszára és tudattam vele, hogy törlöm mindenhonnan, többé ne keressen, nem vagyunk  egy szinten. Megérdemli, hogy a pénzéhes ribancokat fogja ki, hisz erre specializálódott. Azt kapja a sorstól amit érdemel!